Na ma remélem be tudom fejezni azt a fránya tegnapot, s a mai napomat is lejegyezhetem. Ha nem... Akkor gáz, mert az azt jelenti, hogy nem tudok feltölteni olyasmiket sem, amik akkor szórakoztatják a népet, mikor én Szepezden leledzek.

Hol is hagytam én tegnap abba? Jah, megvan! Szóval, kajaszünet volt. Na de azért bemásolom az előző mondatot, s folytatom, mert elvágtam. xD Ebédszünet következett, ennek elején Mihállyal és Tamással beszélgettünk, (a kis 14 éves Tamással, aki nem tudom hogy lett egyik napról a másikra 14, de...) majd a kis Tomival szépen mentünk egy grillcsirkéshez, ami nincs is messze a tábortól. Ott lehet gyrost is kapni, hát a kissrác kipróbálta - grillcsirkét raknak bele a... nem is tudom milyen állat helyett. Azt mondta, az íze nem hasonlít gyrosra, de finom. Igaza volt - ma azt ebédeltem és valami kyaaa!!! x3 Aztán vele beszélgettünk a hintáknál, kiderült, hogy őúrfija már nem is szűz, sőt, mindig van nála gumi... O.o Ez volt a második döbbenet tegnap. xD
Aztán origamiztunk, ez volt a délutáni program, előadást is kaptunk, aztán jött az a rongydarabos technika, hogy a japánok valami "fu"-val kezdődő rongyba csomagolnak sokmindent... na ott jött majdnem egy hisztiroham, de lenyeltem. Mert... Hiába mutatják, én ezt így egy mutatásra nem tudom megcsinálni, főleg, ha az illető, aki mutatja nem mellettem van, s nem tudom lemásolni minden mozdulát. Meg oké, Kishi mondta, hogy mit kéne, de ha egyszer nem értem, hogy ha azt mondja, hogy "azt húzd így keresztbe és...", de mi az az "azt"? Hogy lehet keresztbe húzni? Én béna vagyok az ilyenekbe, s... nem nagyon fogom fel, ha Kishi magyaráz. xD Mondjuk, más magyarázatát se, de Kishi próbált nekem magyarázni. xD Szóval, ezt csak néztem, s próbáltam magyarázni, hogy ha majd lesz itthon időm, megpróbálom... Mert praktikus, dinnyét, üveget így becsomagolni... meg mindent! Meg, mikor az üvegre megcsinálta azt a rongyot kimonónak... O_o Na az poén volt... xD Jah és az origami oktató Emisre, a volt kémia-biosz tanáromra hasonlított... >>.<< Na de aztán elkezdtünk papírral origamizni, na akkor összekapartam amgam, túljutottam a mélyponton, és egész jól sikerültek, a szerzemények/alkotások: egy daru, egy sisak, egy liliom, egy doboz, meg az elején... valami tárolófélét hajtogattunk, ami kész kínszenvedés volt (ott kezdett elegem lenni, asszem az a "fu"-izé előtt volt), s nekem nem is tetszett, és virágot vagy mit lehet belerakni. xD
Aztán, a "fu"-izéval csomagolt dinnyéket kint egy játék kíséretében (bekötni ember szemét, megpörgetni, majd irányítani, hogy a bottal feltörje a dinnyét... xD) dinnyéztünk. Utána hazajött velem a tegnapelőtti elhatározásos daloskönyv és olvasásmunkafüzet, meg a kézműves vásárnál Gotou-senseinél lehetett kék olyan keresztöltéses anyagra, fehérítővel írogatni, ami tök jóóó... x3 Na olyat csináltam Demikémnek, a "himawari"-t (向日葵), azaz a napraforgót felkanjiztam (megtanuuuultam! x3 Bár, meccseztek, hogy hogyan kell leírni... xD)... Aztán bementünk a kis beteghez, aki tökre felderült, ahogy meglátott minket, meg én meglepetés voltam, hiába írta Kishi, hogy "megyünk", Demi átsiklott a többesszámon. x3 Örült a vörös dögnek (vééégre, oda tudtam adni, elvileg vele is aludt. :)), és úúú, mesélt rémtörténeteket. A magyar orvostudomány embertelen, szerintem... Meg szegénykém, úgy sajnálom őt... =( Igazán nem érdemelte meg ezt. Miért nem én? Én inkább elvisletem volna, emg szegényke ugye a vérvétellel is hadilábon áll... Egy csomót fogyott, de a vidám arca... Megérte hozzá bemenni... :) Mondjuk, utána enyhén feleslegesnek éreztem magam, de annak csak az lehet az oka, hogy jöttek még hozzá... :)
Amúgy, az fogalmazódott meg bennem, hogy vajon... hozzám bejönnének a csajok? Megszerveznék azt a belátogatást...? Valamiért, valamiért nem vagyok olyan biztos benne... De hát, ez van. Meg valószínűleg nem szólnék nekik. xD Nem szólnék senkinek... ^^" Csak max ha suliidőben lenne, hogy, légyszi "írd már le nekem a házit"... Szerintem még Kishinek se szólnék. Nem akarnék roncsként, betegen díszelegni elödtük, a sajnálat sem kell nekem. Na de ne kerüljek kórházba... Na jó, de, egyszer. Csak hogy érezzem, milyen az. Csak hogy átérezzem, le tudjam írni, írásaimban felhasználjam az élményt...

Aztán elég hamar leütött az álom, így hamar lepihikéztem... A reggeli ébredés nem volt kellemes, ugyanis arra ébredtem, hogy fázok. xD Félig ki voltam takarózva, derekma kint volt, a takarót öleltem, és fáztam. xD Nézem az órát, felnyögök. Megnézem megint, mert nem hiszem el, ismét felnyögök. Negyed hat. Háromnegyed hatra van izzítva a telefon. Szóval, fetrengtem egy olyan jó félórát, félálom és félébrenlét között cikázva, lúdbőrözve, mert hát, nehogy már betakarózzak, úgy megsülök. xD Háromnegyedkor szólt a telóm, amiért fel kellett kelnem, ugyanis felraktam este tápolni a mobilomat, aztán ottmaradt, és nem volt kartávolságon belül. ^^"
Reggeli... veszekedés... majd indulás... Kishi ismét eléggé haldoklott, hát én már meg sem próbáltam nagyon panaszkodni, mentünk, aztán hintáztunk ismét, mert hát megint korán odaértünk. xD Nem baj, hintázni jó!
Majd jött a Tai chi... ami sugoi! Iiiimádom a Tai chit! x3 Annyira jól felfrissített, komolyan, érezni lehetett a különbséget a két kéz között, mikor az egyiket már "lekezeteltük", a másikat még nem... xD És a srác, aki tartja, egyszerűen kyaaa! Elneveztük Tachinak, csak hogy tudjunk mások előtt is beszélni róla. xD De... annyira helyes, és a hangja annyira simogató, és a mosolya annyira szívet melengető, s mindenkinek a szemébe néz, és mindig mosolyog, süt belőle a pozitívság, és... olyan, mintha csak neked beszélne, ha beszél. El tudja azt érni, hogy azt hiszed, ő veled foglalkozik, hiába van ott más, mintha csak neked, csak hozzád szólna. Awwww... De hát, hm. Elérhetetlen, desu ne? Még a nevét se tudjuk. xD
Az órák egész hasznosan teltek, az igéket mindet tudtam, tudtam villogni a számtudaásommal, avagy elsőnek tudtam mondani a felírtakat, meg vettünk jó pár melléknevet, ami azért jó, mert más se tudta. xD Múltidőztünk is, nem lett külön elmondva nekünk, de én felfogtam, hogy "mashita", és ha tagadunk "masendeshita", szóval remek. xD És annyira vicces, hogy nem egy japán meg magyarul tanul... xD Jaj, vettünk még egy dalt, Ábrahámos, hogy hét vagy hány gyerek van, s énekelni kell, aztán ezt sokszor, mert mindig bekapcsolunk egy mozgást és a végére már a kezeinkkel a lábainkkal a fejünkkel és a csípőnkkel mozogtunk, miközben alig bírtunk a nevetéstől énekelni. xD S mivel több csoport akkor kapott szünetet, volt egy nagyobb közönségünk. xD Ano... Eto... Na nem baj. xD
Ebédszünetben visszatávoztunk Kishivel a grillcsirkéshez, és én is vettem gyrost, és annnnnnyira finom volt, hogy kyaaa... x3 Jah igen, nem is említettem, mínusz két-három fővel vagyunk, Dóri, és a két Tomi eltávozott köreinkből. (Asszem Dóri is, mintha őt se láttam volna, csak délután...) A testvérpár feljebb ment, a kis enyhén morcosnak tetsző chibi-shounen pedig Rómába ment, sajna nem tehetett mást, szülei rendelkeztek. Nem gazdag áhh... xD (azért volt Ámerikába többször is, meg még vagy hány helyen... xD)
Délutáni programunk a kalligráfia volt, nem egy újságpapírt összeírkáltunk, de legalább három kanjit tanultam: a farkasét (ookami 狼), a holdét (ami tök könnyű... xD tsuki月), és a virágét (hana花), ami szintén könnyű. És csak úgy bónuszként lejárattam magam a végén, poénból, kérve a "hentai" azaz a perverz kanjiját (変態), a foglalkozástartó senseitől. xD Az asszem rám ragadt... xD
De olyan készlet kell nekem! Annyira jóóóó!!! x3 Mondjuk, szerintem egy 10 matyiba kerülhet csak. (1 matyi=ezres, saját, mert hát Mátyás király van az ezresen és... na, értitek. xD Matyi a Mátyás becézése, s mivel nem emberi léynről van szó, köznévvé avanzsál és kisbetű lesz. xD nyelvújítunk. xD) Drágább csak nem lehet... De majd egyszer, összejön. x3
Jah, a tolmácsunk most Tachi volt... x3 Jó volt így, na. xD (a délutáni prgikhoz, ha nem említettem volna, kaptunk szinkrontolmácsot, eddig mindig. xD)

Délután elég hamar leléptünk, és téptünk be Demihez. Bevittem neki az ígért CG dvd-t, s kapott daloskönyvet, közösen Kishitől és tőlem. Kishi vitt neki liliom hajtogatási leírást. Aztán hajtogattak... Kezdetben én is, de... de nem úgy csináltuk, mint ahogy tegnap, és ez megkavart. Elég hamar, olyan harmadik-negyedik lépésnél elegem is lett, és széttéptem a papírt. Igen, asszem ez nem nekem való. xD Bár Kishi beszólása veszett szarul esett, tőr a szívemben, de hát, megérdemeltem? Nem. Végtére is én mondtam, hogy én nem akarok, nem? De végül csak rábeszéltek! Meg... nem tudom felfogni, ahogy Kishi magyaráz. Nem úgy magyaráz, ami nekem kéne. Nem azt mondom, hogy rosszul, hanem hogy számomra rosszul magyaráz. De bennem lehet a hiba. Demi megértette ugyanis, s megcsinálta, bár néha azért ő is kifakadt, és néhány jegyben magamra ismertem... xD (nem véletlenül lennénk mi ikrek a Napraforgókba? ^___^ =P xD) Aztán bejött az ő bandájukból Brigi és a Vanda, és... és elég feleslegesnek éreztem magam ott. Már előtte is, főleg mert nem hajtogattam, ők meg azzal foglalkoztak ugye. Gondolataim így hát el-elkalandoztak, egész sok helyen járkálva.
Aztán... persze, hogy beszarik a metró, pótlók szardínia effektusosak, na akkor, mi légyen? Hívom anyut, mondja, sétáljunk át a Nagyváradtérre, ott 24-es villamossal el tudunk menni egy 37-es megállóba. Remek. Megyünk, mendegélünk az izzasztó-fullasztó melegben, odaérünk, lemegyünk, aluljáró... és tájékoztató: a 24-es villamos júni 27-től augusztus valameddig nem jár. Anyukájukat. Jól van, hívom anyut, mondja, menünk akkor tovább, nem tud jobbat, ott a fradi pálya amúgy is... Kiakadok: WTF, fradipálya? Az ennyire közel van egymáshoz? Szóval, séta, és rájöttem, hogy a Heim pálba, szemészetre akár gyalog is járkálhatnék. xD Asszem ezentúl fogok is. Eléggé rosszul esett az a sétálgatás, a végére olyannyira becsökkentem, hogy kontrollálatlanul káromkodtam, vigyorogva, annyira kiborultam. xD Az őrület szikrái... Sz'tem pszichopata gyilkos leszek, ha nagy leszek. xD

Na ennyit mára, ha valamit kihagytam majd holnap, csak hogy legyen még egy fél órácskám pakolgatni pár bejegyzést Szepezden létem időintervallumába. Na ezt jól megcsavartam, szóval, igen. xD Holnap lehet nem tudok jelentkezni, mert gőzerővel pakolgattam, de igyekszem majd. ;) Szepezdről meg jegyzetelek majd ezerrel, viszek külön füzetet, hogy a gondolataimat levéssem, egy se rebbenhessen el... Ha máshogy nem, csak kulcsszavakban.