Fú, de fárasztó egy hét volt ez...! De itt vagyok, hogy bejegyezzek - végre! x3 Bár nem tudom ki örül ennek - rajtam kívül. xD Mert legalább kiélhetem a szájmenésemet, ha már anyut nem érdekelte a mondanivalóm délután, mikor megjöttem... Szóval, hajrá!
Hmmmz, most esett le, hogy lógok még egy színházolással is, ami vasárnap esett meg - az osztállyal és nővéremmel. Hogy ő miért jött? Mert Balázs helyére kellett valaki, ha nem akarta, hogy kidobott pénz legyen neki az a kétezer-kettőszáz forint. (Jézusom, én ezt leírtam betűvel, s emlékeztem a kétezer utáni szabályra?! xD //amúgy kicsit nagyon fáradt és hulla vagyok, szóval vannak kicsapongásaim -amúgy is szokta lenni- szóval, a megértéshez fokozott figyelem kell. xD Wuháháháhá! - Nem, nem őrültem meg... - Annyira. - Csak egy kicsit. - Kicsit nagyon...) Na, mindegy, szóval, Timi jött el vélem az Oidipusz című darabra a Nemzeti Színházba. Hát, érrrdekes volt, mondjuk így. Akkor most jöjjön egy kis elemzés.
A -khm- mű címe: Oidipusz
Rendező: Sopsits Árpád
Színház: Nemzeti Színház
Időpont: jaunár 31.
A helyem: Mivel érkezési sorrend volt... úgy a negyedik, vagy az ötödik sor, közel középen a Gobbi Hilda Színpad nézőterén.
Minek jell jönnie? Ja, szereposztás. Szóval, khm, Szereposztás:
Oidipusz: László Zsolt
(Nem értettem, a többiek miért mondták rá, hogy tiszta Benkő. Nem is! Ezerszer jobb nála. És remekül játszott a körülményekhez képest! Ő vitte a hátán az előadást! Mellékesen a vándor-csöves szerep nagyon illett hozzá ^^", s a vakot is remekül játszotta - az a pofon, mikor felpofozta Polüneikészt! Woa...! Jó volt. xD)
Kreón: Kulka János
(Valamiért, főleg a második felvonásban, abban a szerelésben nekem nagyon homárnak tűnt. xD ÉS az a csizma...! És érdekesek voltak a pózai, ahogy mindig behozatta magát a futószalagon. xD)
Teiresziász: maga a rendező, Sopsits Árpád - csak mert Sinkó László lebetegedett...
(a legviccesebb az a dologban, hogy mikor ezt bemondták poénkodva elejtettem a megjegyzést, hogy irónikus lesz, ha a vak felolvassa. És lőn, végig olvasott mindent. xD De le a kalappal előtte, hogy képes volt megcsinálni.)
Iokaszté: Udvaros Dorottya
(Közel a legszebb pillanata volt a darabnak, mikor Iokaszté felakasztotta magát. Jééézusom az a ruha, jééézusom az a kivénhedt k*rva. Nem bírom én azt a nőt, nagyon nem... >><<)
Hírnök: Bodrogi Gyula
(Olyan aranyos volt, ahogy ott gyűrögette a sapkáját. xD Ő se mai kakas már...)
Pásztor: Papp Zoltán
(Hát ööö... Passz, nincs véleményem.)
Karvezető: Rátóti Zoltán
Anitigoné: Szalay Marianna
(Anyja lánya - valahogy olyan... kurvás volt? x'D)
Iszméné: Bánfalvi Eszter
(az egyetlen női karakter a darabban, akitől nem kaptam rángatózást, oh yeah! xD)
Thészeusz: Marton Róbert
(Először, mikor a akrban volt, azt mondtam nem olyan rossz. Aztán második felvonásban megláttam abban az öltönyben. Kész horror. xD Mondjuk, a játékával nem volt bajom, de egek, az a ruha!)
Polüneikész: Makranczi Zsolt
(Az egyetlen helyesnek titulálható férfikarakter a darabban. És olyan keveset szerepelt... Akkor sem épp bejövős karakter szerepét. xD Irritált valamiért Polüneikész, de a medencés jelenet ott volt. xD)
A Kar az első felvonásban a fiatalokból állt, azaz Szalay Mariannából, Bánfalvi Eszterből, Marton Róbertből és Makranczi Zsoltból, míg a második felvonás az öregeké volt: Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Papp Zoltán, és Sopsits Árpád.
Top 3 karakter (fejtörést okozott, hogy kiválasszam. xD): Oidipusz, Polüneikész és mondjuk... Thészeusz.
Kedvenc jelenet (igen, találtam. xD): vak Oidipusz kontra Polüneikész, avagy a pofon és mikor a kölykök, mikor Iokaszté meghalt ott futnak a futószalagon.
Történet: Nem untatok senkit, az Oidipusz története, plusz Oidipusz Kolónoszban, a Babits fordítás szerint.
Summasummarum: Érdekes volt. Maga a színpad is, először azzal a fura csempével majd a lámpákkal (sejtettem, hogy fel lesz oltva mind, ohh, igeeen...) és a tavacskával... Meg a futószalag, jééézusom, attól megőrültem. Mondjuk, ötletes, de nem illett oda. És a ruhák, amikben voltak! Ha már régies szöveggel mondják (ugye, Babits féle), akkor legalább korabeli ruhában lettek volna vagy valami... A túl modern ruhával érdekes volt... És a dob, mikor megindult a futószalag... Már azt hittem, leütöm a dobosokat néha, komolyan. xD Mindenesetre kaptunk egy félmodern feldolgozást, és mivel csak félig volt az, emésztenem kell. A színészek jól játszottak, ők nem tehetnek a darab milyenségéről, de nem tetszett. Osztom Lara véleményét, hogy Ofőt is be kéne rá fizetni (lebetegedett szegényke, megint. Jesszus, mit fogunk pótolni... Ha így haladunk a kilencedikes (!) könyvet nem fejezzük be évvégéig... xD), csak őt szünet nélkül... xD (Ismétlőn? xD)
Hát ööö... Közel nem a legjobb színházélményem az biztos. Amúgy Dávid tök aranyos volt, amikor a villamoson megpróbált beszélgetni. Nem olyan rosszfej az a srác, csak kicsit félénk... mert hát mindenkinek van egy kis bogara, nem?
Ööö... Ennyit a múlt vasárnapról. Jah, még annyit, hogy Lara lefizetett: csináljam meg neki az infóleckét, mert nem sikerül neki. Megcsináltam, ezért kaptam tábla csokit hétfőőőőn. x3
Japón... Valahogy nem éreztem odaillőnek magamat. Csütörtökön mondjuk ez jobban ott volt (elmaradt a Willes óra, be tudtam ülniiii~! x3)... De elhatároztam, hogy én nekiállok tanulni, gőzerővel, főleg, ha ezzel akarok kezdeni valamit, már pedig a japánnal akarok. De... olyan messzi a cél, talán lehetetlen elérni... *sóhaj* Kedden japós előadás volt, ami nem is volt rossz. És megihletett...! Szóval a történet a következő: Japán ugy most -meg régebben- el van nyomva Ámerika által, vagyis nem elnyomva, hanem... na szóval nem lehet hadserege, ugye japóéknak, és annyi sérelem érte már őket az USA jóvoltából, hogy teljesen érthetetlen az a nagy dicsőítés, amit manapság lenyomnak feléjük. Szóval, továbbgondoltam... A föld alatt működik egy nagy kiképzőtábor... Meg kísérletezgetés, miegyéb. (Mert ugye, valszeg nem véletlen, hogy annyi mecha-s anime van... kukuku) És Japán elfoglalja majd Amerikát... Ami ugye az american lakosságnak nem tetszik. Az elfoglalás után játszódik a történet, több szálon (olyan TvaP-féle minden út összefut egyszer, hiába a sok szálasra gondolta), mindkét oldalról (Lelouch vs Suzaku? xD)... Meglátjuk, mi sül majd ki belőle. :D
Szerdán Leviztem, és... megejtettem a nagy beszélgetést. Ezt majd talán máskor kifejtem, most nincs hozzá lelki állapotom. Csütörtökön... elkísértem Kishit a Jubilee átvételére... és találkoztam Case-zel is. A fura az volt, hogy Conon... valahogy nem ilyen volt, sokkal... helyesebb? xD Igen, jött is apoén, hogy a jótündértől azt kérte, hogy conokon nézzen ki jól és ddr-ezzen, profin. xD Szóval, lehet nem ő volt az akkor, NyAConon... Ma suli után Mc-iben kajáltam... meg is van az eredménye, egy jó kiadós pocifájás. xD
Ami még érdekesség volt a héten... Az az, hogy nyitottam egy olyan word doksit, ami a Felütések, randomkodások címet viseli, s már négy ilyet tartalmaz. (És tartalmazni fogja a Kine "kalandjait" is. x3) Kis rövidkék, van amelyik csak két-három mondatos, vagy csak egy részlet valamiből, vagy egy lezárt de rövid egész... Szóval, randomkodások. És úgy döntöttem, kettőt megosztok közülük.
Hull a hó, nagy pelyhekben. Hideg van, hideg a takaróm is, a nagy fehérség maga. Talán, ha elalszok, nem fogok már fázni többet, nem fogják a Hideg tüzes tűi szurkálni a bőrömet… Jó éjszakát!
Az egyik. A legrövidebb... Szerintem aranyos. A másik viszont abszolúte kedvenc. És mint anyutól megkaptam, beteg vagyok. De ezt már nővérem is közölte, hogy beteg a lelkem. xD
Csak bámultam a kis patakot, amely lassan csordogált a linóleumpadló réseibe. Majd tekintetem a cseppekre tévedt. Csipp-csepp-csöpp, hallatták a cseppek. Mindahányan voltak, nagyot koppantak a földön, hogy aztán a patakhoz csatlakozhassanak, s elfolyhassanak… Csak ültem, és néztem, ahogy csepegnek. Ahogy lecseppennek Dave lábfejéről. De előtte végigfolytak a testén, izmos, szinte fedetlen testén: mellkasán, hasán, ágyékán, combján, lábszárán, bokáján, hogy aztán lecsöppenhessenek. Dave csak jámboran lógott a tető tartógerendájáról, nem zavartatta magát, lágy szellőtől lengedezett tölgyfabarna haja. Szürkéskék szeme a semmibe nézett, torz fintor ült az arcán, de igazán már nem zavarta. A cseppek meg csak cseppentek. Az idő telt… De a kés Dave mellkasában még mindig termelte a kicsiny kis vércseppeket.
Hát nem aranyos? És azért szürkéztem, mert az idézetes bigyulán belül eleve dölten van minden, s az eredetileg dölten lenne...
Öööö... rajzra kellett boritótervet csinálni, s lévén két hete nem volt óránk, és felgyülemlett pár rajzunk, éltünk a gyanúperrel, hogy osztályozni fog Balanyi, ezért képes voltam rajzolni - ma és tegnap. És asszem kirajzoltam magamat a hónapra... Naptárborítót kellett csinálni, négy felé felosztva - tavasz, nyár, ősz és tél. Nos, elképzeltem, hogy akkor én lerajzolok egy srácot, ugyanabban a testhelyzetben, felülnézetből, ahogy fekszik az a.) virák között, b.) a tengerparton, c.) a falevelek között és d.) a hóban. Meg is rajzoltam őket, de igen ám, nem tudok két egyforma fejformát (és két egyforma szempárt xD) rajzolni, így a hajukat is átcsináltam, és négy különböző srác lett. El is neveztem őket iziben, bár csak sablonosan: Spring-kun, Summer-kun, Autumn-kun és Winter-kun. (azóta jött, hogy Summer-kun olyan Scottos. xD De akkor Autumn-kun Sirius...! O.O) Ma meg színeztem, órák között, ilyesmi. Összesen öt óra munkám volt vele... A semmiért. Ma nem volt osztályzás. Pedig éppen elkészültem, mikor bejött...! HRRRMMRRRGRRR...
Na de, mivel nem valószínű, hogy valaha is lesz szkennerem, leírom, hogy hogy néznek ki a fiúkák. x3 Haladjunk sorban: Spring-kun halványkék ingben, dögmosolyban néz felfele, ránk, szőkérbarna haja kicsit kócosan meredezik, kezében vörösrózsa. (istenem, sikerült a keze... x3), rajta fehér nadrág (farmer?), és japán fapapucs. Ez amúgy véletlen! xD És fekszik a zöld fűben, fehér virágok között. x3
Summer-kun (Scott! xD) ellenben a homokban fetreng, sarokban víz (tenger?), amelnyke a hulláma épp picit visszahúzódik, másik sarokban napernyő. A srácon barna papucs, fűzöld úszónadrág és egy napszemcsi. Barna haja enyhén Scottosan áll. xD
Autumn-kun...! Jééézusom, én abba a srácba belezúgtam. Mikor csak a fekeze-fehér vázlat volt meg, nem tetszett, de kicsit sem. Lévén őt, miután rájöttem, hogy béna vagyok, a saját zsáneremmé akartam varázsolni (Gorge-kun feelingre), de nem jött be. De a színezés...! Az avartakarón fekszik a drágám, fekete haja válláig ér, fekete hosszúujjú van rajta, azon rövidujjú kapucnis felső, ami (kapaszkodjatok!) vörös-narancs átmenetes, de rohadt jól néz kiiiii! Sötétebb zöld nadrág van még rajta, sportcsuka és egy setétzöld övtatyó (meg egy öv...)
Winter-kun alig látszik, a világosabb kék sapka, narancsos sál, világoskék kabát, fekete kesztyű, sötétkék nadrág kombóban. Mellette lila-kék hódeszka virít. x3
Le kéne kapni őket, vagy beszkennelni, vagy valami, mert... én büszke vagyok magamra! Még ha egész gyengusak is lettek a lábfejek, na meg, hogy senki nem látja ki, hogy felülnézet. xD Autumn-kuuuuun! x3
Tegnap arra adtam a fejemet, hogy én bizony mangából színezek. xD El is kezdtem egy Daiuskét, na majd meglátjuk... xD
Most talán úgy... ennyit akartam. Ja naa!
