Hmmm, elég sok mesélnivalóm van. Két egész nap! xD Mert most mesélni akarok, vita nincs. Tegnap is akartam, de aztán hirtelen tört rám az az érzés, hogy én nem akarok csinálni inkább semmit, s bámultam inkább a SYTYCD első évadának első részét. xD De erről picit bővebben, majd mikor odaérek. :P

Szóval... Hétfő. Van bennem egyfajta Garfield-effektus, nem szeretem a hétfőket. (De a keddeket sem. xD) Főleg akkor nem, ha betegség után jövök, és összesen NÉGY dolgozat vár reám, abból egy töri tézé, egy francia doga (két a5-ös lap kint volt a padomon, amit a múlthéten írtam, szavakkal... xD nem vette észre!), egy irodalom Hamlet (ez könnyű volt. xD) és egy matek (nééégyes lett! x3 El sem hittem.). Szóval, faszányosan indult a hetem, de tényleg.

De aztán matek után fellélegeztem, mert jött a japán előtti Ádámmal és Krisivel való hülyülés! Ami... Hát ezt sem így képzeltem, de lehet, így jobb volt. Ádám hamar lelépett, mert wow-ozni akart... -.-" Öööö... Oké.
Krisi meg kicsit be volt... "imulva". Megpróbáltam feldobni, azt hiszem, picit sikerült. Mondván, a csoki megoldás mindenre. xD És hogy vegyünk egy táblát fent... vettünk. Ám... Olyan béna vagyok, hogy nem volt nálam egy gané sem, pedig aszittem elraktam azt az ötszázast... xD Így -elég ciki volt, de- Kristóf adott kölcsön ötszázat, hogy vegyek csokit. xD Elég jól elbeszélgettünk aztán, azt hiszem jobban megismertem és viszont. :D Japón is mellette ültem - se Demi, se Kishi nem volt ugyanis most. Az időzítés tökéletes volt, de tényleg. :) Segítettem is egy barátnak, és még egyedül sem voltam. :3

Imádok segíteni az elszontyolodott barátaimon. :D Valahogy... ha látom, hogy valaki nagyon maga alatt van, az én dolgaim sutty, eltűnnek egy kis időre, és próbálok addig ügyeskedni, amíg jobban nem lesz. Örülök, ha valakinek tudok segíteni azzal, hogy meghallgatom. :D

Tegnap... a hazafele út vicces volt. xD Lara még francián mutatot egy mosolyról szóló szöveget, és én tényleg, egész végig mosolyogtam hazafele. Meg is néztek miatta páran a villamoson... (ahol amúgy átszálltam az első kocsiba az Őrháznál, mert olyan... állott - nem akarok rasszista lenni, de- cigányszag volt, hogy nem bírtam ki. Azt hittem rosszul leszek szabályszerűen... Na ott nem mosolyogtam. xD) Meg azért is, mert... A naplemente csodaszépre varázsolta a Szent László tér templomát, s azt bámultam csodálattal telve... Egy csávó amúgy gyanúsan sokat pillantott rám. Nem egyszer össze is néztem vele, mert irritált, hogy néz. És... zavart. Olyan... éhes ragadozó tekintete volt, aki nyugodt, és megpróbál bárányjelmezben elvegyülni a tömegben...
Amúgy... Ma láttam egy srácot a villamosmegállóban. És... meghökkentem. Már messziről nézegettem - olyan ismerős volt. A járása, az alakja, a magassága, az arcformája... Csak a szeme meg a szája nem stimmelt. Amúgy az orra a füle, a nyaka... (halál komoly, a nyaka!) tökéletesen olyan volt, mint volt osztálytársam Levié. (aka Kecske xD) Akkorát néztem, és úgy bámultam... na jó, talán annyira nem feltűnően, de na. xD De a nyaka...! Emlékszem, még anno, mikor nem voltam ennyire pasinéző (most is vannak nálam jobban, khm, ugye Kishi...?), akkor (hatodik-hetedik-nyolcadik?) megfigyeltem, hogy a nagyszájú ám jófej magas kecske nyaka valami... eszméletlenül néz ki. Nem is tudom, hogy írhatnám le... Olyan... formás, kis izmos és... Szép, na. xD És ugyanazon a nyakon ült egy hasonló fejforma, hajra is stimmelhetett (ha megnövesztené tuti így állna), baseball sapka a fején, az is stimm, a járása, mindeg... Csak a szeme és a szája hibádzott. De komolyan, félelmetes... O.O

Szóval, egész boldogan reppentem haza, amolyan "itt a tavasz, süt a nap, gyönyörűek a házfalak, ahogy sárgára festi őket a naplemente, gyönyörű az ég, ahogy fokozatosan színátmenetes, a fák is gyönyörűek az arany fényben, satöbö"-hangulatban, mindennek örülve... Aztán hazaértem. Mesélni kezdtem, apu harmadszori beszólására már viszont kicsit zuhanni kezdtem. Mert nem a tanár a hülye... Nem, tényleg nem. De ha lezárom a témát, miért kell még tíz percig azzal baztatni? Anyu beszólt, hogy hagyjon már, mire apu újra bekattant... Hjaj.

Tanultam, Mondóztam, ideültem. Mesélni akartam, mert újra feltöltődtem a zenéimtől. x3 Aztán... feljöttem msnre... és valami megszakadt. Hirtelen semmivé foszlott a kedvem...
Ami már-már odáig fajult, hogy vigyorogva ültem itt, de belül kongtam az ürességtől és a mélyvölgyem legalján csücsültem. De nem érdekelt, néztem a So You Think You Can Dance első évadának első részét. xD (és a másodikat sehol nem találtam...!)
Rájöttem arra, hogy én utálom Nigelt, de mégis... Mindig várom, hogy véleményt mondjon. Hogy miért? Mert kegyetlenül megmondja az igazat, és ezzel segíteni próbál. Meg egy perverz állat. xD Meg... meg nem tudom. Paradoooox. Ma megnéztem a hármas részt és, hm. Hmmm. Mia Michaels-t imádom. x3 És Mary három évad alatt, jesszumpepi, nagyon sokat változott. (Nigel se semmi, de Mary-t...) Meg sem ismertem! Bár irritált, feltűnése óta, gyanút foghattam volna. xD És a Hip-hop koreográfus csávó... x3 Akinek már nem tudom a nevét. xD Amúgy, kedvencem még nincs a mezőnyből... Majd lesz. xD

A mai napom... hát... hosszú volt. xD Mit is akartam ezzel kapcsolatban... Jaaa... Nem tudom. xD de elvesztettem a kedvenc hajgumimat, amit tesire szoktam cipelni. Kémia után Szolga kegyetlen volt, matekon írtam hát a kémia jegyzőkönyvet. xD Francián egész órán a lecke tetves levelét vettük, közösen, hogy hogy kellett volna... De vicces, hogy utána mondja el. -.-" Aztán... Infón elvitte a cica a forrásfájlt, szóval nem tudtunk dogát írni... x3 Mondjuk, körlevél, nem nehéz, de azért na. Jobb a békesség. Fizikán bejött helyettes, pedig Borbáth azt mondta, nem fog... :x de bejött, mi meg döglöttünk. xD Krisinek aztán tesi előtt lepasszoltam az ígért Slayers Hamletet, meg a kölcsönpénzt. xD Aztán tesidogát írtunk. xD Kosárlabdaszabályokból... majd két angol... amin a szerencsének hála, Rékával kerültem össze, mikor párosozás volt. xD Elvoltunk...
Aztán... kicsi angol után... lefáradtam, vagy nem is tudom. egyszerűen... szarul lettem lelkileg. Álltam az esőben - na jó nem volt eső, de még szemetelés sem- enyhén a sírás határán voltam... Nem tudom, mitől. De komolyan nem... De aztán jött Kishi. Megvártam... :D És jobb lett. Szóval, köszi neked! (és ne feledd, szedd össze olyan öt év múlva azt a vámpír csávót! ;))

Jaj, majdnem kihagytam, hogy... Ádám megkért arra, hogy hagyjam Levit, hadd beszélgessünk újra. Hogy neki jó legyen... feláldoztam maga a célért. xD (Nem volt olyan amúgy, hogy nem beszélek vele. Csak hogy jobb lenne, hogy ha nem beszélnénk, mert mindkettünk túl van legalább...) Szóval, most is itt van egy ablakkal idébb... És... ma feltiltottam a Gregust... és... megszólított ma. Hogy hogyan lehet, hogy feloldottam a tiltást. Hm... Érdekes volt. A beszélgetés vége az lett, hogy azért legalább köszönjünk egymásnak az utcán, ne kerüljük ki a másikat húsz méterre. x'D (Azt mondja, hogy részeg volt, mikor azokat a fejemhez vágta... Hát nem tudom... :x Akkor is, mikor Mátyuséknál volt, s az ő msnjéről szivattak...?)
Jaj! Ki is hagytam majdnem. xD Tegnap nagyban ülök, nézem a SYTYCD-t, közben msnezek. És már furcsáltam, hogy tíz perce nem írt senki -nem mintha baj lett volna- de gondoltam átnézek az ablakba, mi van. Nézem... nincs ablak. xD Kidobott a szemét állatja, úgy, hogy észre se vettem! xD Mire visszamentem, már se Kishi, se Tadeshi nem volt fent, és mennem is kellett. Vicces volt. xD

Zárásnak egy videó, Levi mutatta... :D

Na jó, még egy, de ezt csak így tudom mutatni: (megéri!) KATT.

És piszkálja pár történet ötlet a csőrömet már megint. xD HEEEELP! xD Na pá!