Annyira jó, hogy kaptunk plusz egy döglődési napot - ennyiből jók a nemzeti ünnepek. Mert másra nagyon nem jók - kint a csürhe rendet bont, a történetet újra és újra évről-évre elmesélik, lezárások, politikusok dumálnak... ebben mi a jó?
Na de én jó kis "szünethez" méltóan töltöttem a háromnapos hétvégét, olyannyira, hogy billentyűt is csak annyira ragadtam, hgoy elekzdtem a bejegyzést. xD De már nincs messze a tavaszi szünet...! Vagy a portya. Bár ez nem jelenti azt, hogy írni is fogok. xD De igyekszem. Akkor most a hetemről, mindenféle, nagyjából sorrendben...
Game of patience
Avagy a szombat. Korán kellett kellni, lementünk ugyanis a papához -de rég voltam/tunk lent...!- és ehhez fél hetes ébresztés dukál, mint mindig. (vagy mint hétköznaponta, mikor nincs nulladikom. :x) Sebaj, végül is megtörtént, aránylag hamar elkészültem, és nem ettem -minimum pár szem kekszet bekapok ilyenkor, mert különben rosszul leszek a kocsiban-. A vicces az egészben, hogy este a hajamban maradt a hajgumi, és reggel némi farkasszemezés után a tükörben úgy döntöttem, hogy akkor egész nap úgy leszek. Ez tartott amúgy addig, amíg haza nem jöttünk, utána kivettem. Szóval, utána már nem az a nap volt. xD
Nem volt rossz papánál, Zsuzsi nem volt otthon, csak Zsolti, meg a kölykük. Nos ezzel nem lett volna baj, ám Milán, a kisember engem szemelt ki, mint játszópartnert. Ezzel eddig nem lenne baj. De én, aki nem rendelkezik birkatürelemmel, és még fáradt is, az csak nagyon eröltetetten tud jóképet vágni ahhoz, ha egy kisgyerek nyúzza. Azért igyekeztem, de... Hm. Eléggé előidézi a fejfájást azt, ha az ember családja úgy tud beszélgetni, hogy minimum háromszor magasabb hangerőt használ a normálisnál, főleg, ha két szembenálló vélemény kerül szembe - politika. Awww... A hab a tortán, mikor a rád szálló kisgyerekre nem figyelsz egy picit, és az emelt hangon elkezd mutogatni neked valamit, ami lényegtelen, de jó szót vár, direkt neked produkálja magát... Ohh my gosh...
Meetings
Utána kaptam sms-t Kishitől, hogy nem találkoznánk-é. Vásárolni volt, s meg szerette volna szerzeményeit. Belementem, mert miért ne, aztán csak pislogtam a sétabotjára, mert valami eszméletlenül nézett ki. Tetszett.
Majd Edó jött - vagyis én mentem hozzá, mert még akkor hívott, hogy esetleg tudnánk-é találkozni, mikor még Pusztaszabolcson lógáztam a lábamat, és próbálgatták türelmemet. Jó volt vele, rég beszélgettünk, kellett már. :D Persze, ezen a talin látszott, milyen kockák vagyunk. xD (Ne tagadd! Azok vagyunk. xD)
Memories...
A vasárnap aztán a pakolás jegyében telt. Régóta terveztem már, hogy túl zsufis a vitrines polc, amelyen a mangáim és az anime dvd-im vannak, így hát gondoltam kipakolom a csak úgy a "kiskáosz" polcot: anno ömlesztve raktam oda mindent. (a "nagykáoszba" pakoltam főleg át, ott Witches dolgaimon kívül mindenféle régi mindenféleség található. xD) Na és ez a mindent, tényleg aztán minden volt, jó pár érdekes dologra bukkantam, ezzel együtt elfeledett emlékek éledtek fel, és csapott egyik-másik pofon... És a gondtalan gyermekkorban révedezve átéltem újra és újra egy-egy emlékemet... Nagyon, hm, érdekes élmény volt. S kissé felkavaró. Olyan dolgokat találtam tényleg, amikre nem is emlékeztem. xD
The master of Lazyness
A hétfőm abszolúte a döglés jegyében telt. Annyit voltam hajlandó tanulni, hogy megírtam a leckét, aztán elolvastam egyszer a szavakat a szódogára, aztán imádkoztam Fortunához, hogy ne írjunk másnap - nem is írtunk, mellesleg. xD Aztán rám jött, hogy nekem Takeda-elvonási tüneteim vannak (Takeda egy szereplő Kishis szerepben, tőlem talán a kedvenc karakterem, Kaitou mellett. // Kishinél Kira a favorit, egyértelmű. xD), és egyszer csak jött az ötlet - hát rajzoljuk le! Ha mára közel fél évvel ezelőtti rajzon nem adta vissza a pasas személyiségét, próbáljuk meg újra. És meg kell, hogy mondjam so hot lett. x3 Nekem legalább is nagyon bejön. (és tudtam háromszor reprodukálni ugyanazt a fejformát! Csoda...!) Amúgy ráébredtem, hogy rohadt régen rajzoltam, de... azért még megy valamennyire. xD És majd a többieket is meg vagy újra kell raljzolni...! (Gorge-ban is érzek még kimeríthető überkakkoiságot. Vagy Seanban...!)
So much Sucks
Avagy maga a hetem. Tele doga, fúj. >><< De! Öröm az ürömben, a múlt heti igazolatlan órai ügy megoldva, Ofő jó fej volt, és megértő. (és boldog! Máskor is egy Finnországozás után kell odamenni hozá. xD) Krisi meg meglepett: kedden, ahogy jött szembe tesin, megölelt. x3
Tired but happy
Szerda... Na, az egy hosszú nap volt. x'D Kezdve, hogy nem tudtam aludni - ahogy keddre virradóan is kicsit hamar volt. Szóval kicsit nagyon fáradt voltam... De véleményem szerint pörögtem. Aztán a kommunikációsizémicsoda előtt beszélgettem Kingával fent a könyvtárban, majd Kinvágval és Petivel a japójuk előtt, majd elfogtam egy Ádámot, és felinvitáltam a második emeleti folyosóra. Ott dumáltunk, és jó volt. <3 (Bár, egyszer tőlünk zengett a folyosó, avagy yaoi kontra yuri. xD Nna az érdekes lehetett kívülről. xD) Amúgy mennyire tarthat vajon UFOnak egy animében nem járatos két animés beszélgetését...? Ezen gondolkodtam. xD
És, mikor Pszicho jött, s megkérdeztem, hogy menjek-e, azt válaszolta, hogy "nem kell, még öt perc", és úgy nézett ránk, mintha szerelmes pár lennénk. O.o Utána Kishi is megjegyezte, hogy mintha a következő pasijelöltet látta volna... OMFG? He...? Hogy én és Ádám...?
Egész családias volt a kommunikációsizémicsoda, amúgy. Csak Kishi, Dorina, Ági, Évi és Simon, na meg én voltunk. Szóval, Pszichóval együtt hatan. Aláírásgyűjtősdit játszottunk ez is a megismerkedést szolgálta, majd a labda minél gyorsabban való körbeérése is volt... És ennyi, talán. De megtudtam dolgokat Ágiról - nem is hittem volna róla, hogy már 19 éves, és mint az elős alkalommal is sejtettem, egy halálosan jófej csajszi. :D
Full of pain n' Fortuna
Csütörtök. Nem csináltam semmit szerdán, a keddi korlátozás mégis csütörtökön ütött. Avagy alig bírtam felemelni, kinyújtani a karomat... Már az is nehezemre esett, hogy fésülködjek, szóval, kivettem reggel a szabadnapot tesiből. Nem is volt baj, tanulgatam a memoritereket irodból... (Hamlet monológ, + egy szabadon válaszott Shakespeare szonett) De hála a magasságosnak, csak hétfőn írunk belőle. Amúgy megint bebizonyította az osztály, hogy én bármit teszek, csak selejt vagyok - elolvastam a Szentivánéji álmot, hogy elmondom a tartalmát az osztálynak... Nna igen, voltak még páran, akik erre vállalkoznak. Susy kezdte, az Othelloval. Miért volt nála csend? Míg, mikor kimentem... mindenki beszélgetett szinte. Ez még hagyján, de hogy az én gyenge kis bátorságommal kiállni oda... Hajaj. Ofő mondta is, hogy "nem kell izgulni". Khm, ennyire látszott? xD Sebaj, de rosszul esett, hogy nem figyeltek rám. Na mindegy. És nem emlékszem hol hagytam abba -kicsöngettek-. Az ciki? xD
OMFG, Tune, don't do it!
Még... Szerdán találtam egy oldalt, amit már Anita is mutatott talán régebben, idézetes. És azon valahogy eljutottam Fable-ig. Aztán láttam hirdetést: Vaterán, könyvek, leárazások, satöbö. Rákattoltam... Aztán húzott a kísértés, hogy csak úgy meglessem, van-e fönt Fable, s ha igen, emnnyiért. És van. Egész olcsókért... OMFG, a szívem hasadt beléje! Lehet, hogy régebbi kiadások, de ott volt mind, ami szeretne a polcomon landolni: a Mesemaraton, a Vis Major, Sárkánykönny, a Szennyből az angyal... Mind-mind elérhető áron...! De... De... AnimeCon lesz... Arra meg kell a pénz... pedig... Csábítás, távozz tőlem, sántán!
Just relax...
Pedig olyan nehéz...! Ma elkezdtük végre az UNESCO-t osztály szinten. De Vivi besokallt... többször is. Remek. Hogy ez milyen leéégés lesz... De már nem érdekel. Ha kell valami, csinálom... De amúgy semmit. Vivi is feltolhatnáa képét msnre... Nélküle nem lesz meg normálisan a forgatókönyv. >><< PEDIG CSÜTÖRTÖKÖN ELŐADÁS, VAZZE!
Walking in the sunshine
Ma, Kishivel sétálgattunk délután. Annyira jó volt. x3 Beszélgetné, és sétálgatni a jó időben... Tavasz, szeretlek!
Előtte vártam rá a villamosmegállóban, és jött egy dallam... Rá egy szöveg... Meg is van a fő rész, a baj az, hogy az elsőhöz képest nagyon átalalkult. De nekem nagyon tetszik - telefonomba vettem fel, ahogy éneklem (!). :)
Süss, ó, napsugár, melegen!
Több hó most már ne legyen!
Süss, ó napsugár,
szükség van reád
idelenn...!
Imádom amúgy a dallamát. x3