Kyaaaaa, és kyaaaaa, illetve kyaaaaa!!! x3 Sikerült beizzítanom a Vampire Kngiht DS játékot. Természetesen ez se ment olyan könnyen, mint ahogy azt Tune gondolta. Persze, semmi sem könnyű... -.-" Na de, vegyük föl a mese fonalát ott, ahol abbahagytuk!
Miután tegnap megmalacoltam kicsit fáradtan, és minden bajjal telítődve indultam haza, hogy na végre, itthon ledőlhetek, avagy a gép előtt rongálhatom a szememet. Hogy mi volt a bajom?
Ahogy kiléptem a szabad levegőre a meleg csak úgy, spontán arcon csapott, hogy szinte visszatántorodtam a lakásba. Aztán, valahogy visszanyertem az egyensúlyomat, így becsukhattam az ajtót, rendesen, több zárra. Lépdeltem párat, majd ki az épületből, és itt is kaptam egy pofont a levegőtől, de itt a fejem búbjára, egy mázsás elefánt képében. Tompán sajgott, lüktetett a fejem, s hiába ittam alig három perccel ezelőtt, a szám úgy kiszáradt, mintha egy hónapja nem ittam volna már. Nem foglalkoztam a torkomat kaparó szárazsággal, elindultam...
Nem is volt sokáig több bajom, zene szólt a fülemben, minden szép, minden jó, míg nem hirtelen olyan érzés fogott el, mintha a bordáim csavarodtak volna egyet, hogy beleszúrjanak a tüdőmbe. Csak a bal felemben történt ilyesmi, a jobb boldog volt, hogy finom, friss, autókipufogót szagolhat. Sokáig csak a szúrást éreztem, de leérvén az aluljáróba, több lett belőle: légszomj. Pontok cikáztak a szemem előtt, de nem érdekelt, céltudatosan mentem tovább,a nekem kellő lépcső felé.
Már a mozgólépcsőn jártam, mikor láttam a tömeget lemenni, az aluljáróba: remek, ezek szerint, a villamos éppen most robogott el. Vettem egy mély levegőt, amit enyhe hörgés kísért, majd felértem, és láss csodát, egyedül voltam a megállóban. Egy perverz érzés járt át teljesen, ezzel -és az enyhe légszomjjal- telitődve lépdeltem az egyik padhoz, amely ülésként szolgált a továbbiakban.
Hallgattam az autók duruzsolását, miközben az eget néztem, azt a tiszta kék eget... Majd megéreztem, mi olyan fura a légzésemben. Olyan érzés volt, mintha be lenne dugulva az orrom, de takony, mint olyan nem állta útját a levegőnek... A torkom kapart, mintha egy nagy adag genny gyűlt volna fel benne, és persze, a tüdőmben lévő szorítás, ami kicsit enyhült attól, hogy leültem, de nem múlt el teljesen.
Felnevettem, kissé őrülten, már-már mániákusan, de aztán körül néztem, és feltűnt, hogy egy ember jön fel az aluljáróból, így visszafogtam magamat. Lélegeztem, hiszen bennem volt az érzés, hogy lehet, hogy ezek életem utolsó légvételei...
Itt-ott eltúlozhattam, de úgy nagyjából ez volt az ábra. ^^" Mindegy, szóval, téptem haza, ledobtam az ágyra a cuccokat, majd elnyúltam, s félhangosan megjegyeztem, hogy holnap (azaz ma) be kell ugrani a malackáknak paprikáért és kígyóuborkáért a boltba. Anyu meghallotta, és közölte, 20-én semmi nincs nyitva, még ma kéne elmennem... Apu ajánlotta az Arénát, lévén, ott van Tesco, s olcsón szerezhetek kígyóubit. Hát sóhajtottam, átpakoltam a nagyobb kaliberű táskámba, és indultam... de legalább az a furcsa borda-szúrja-a-tüdőmet érzés megszűnt, meg a légszomj is. Csak a lábam akart leszakadni. x'D
Jó, pár perc várakozás után, jön a villamos, Stadin újabb várakozás, jön a troli, Tune meg elteleportálódik az Arénába. Szokásomhoz híven vagy háromszor majdnem elütöttek, amíg átjutottam az Arénához a megállóból. x'D Bemegyek, akadálypályásat játszva kerülget a lassan totyorgó népeket, be a tescóba... Gyors dvd ellenőrzés, persze, hogy nem találok leárazott anime dvd-t, csak a Megament, hát gyors könyvnézés (Szilmarilok, olyan sexy fekete borítós, mint a Gyűrűk ura...!), sulis cucc csekkolás (haza is jött velem az a füzetke, amit a múltkor nem találtam: fekete, kék virágokkal, A6-os méret. x3 Meg egy mini-filctoll szett. xD), majd irány a zöldséges sorok. Három sor, végigmentem minden, uborkát kutatva. Csak kovászolni valót találtam, kiírva híre-hamva se volt a kígyóuborkának. Szééép. Vettem magamhoz egy hármas paprika-packot, és átnéztem még vagy ötször a sorokat. Ubi nincs. Aput hív, lévén az ő ötlete volt. Apu meglepődik, majd mondja, hogy a Fogarasi Tecsóba reggel dögivel volt, nem létezik, hogy ott nincs. Ha meg mégis, tépjek át a fogarasiba. Nyeeeeekkk... Jól van, ki a buszmegállóhoz, fel a tíz perccel később jövő trolira, ami természetesen tele van, le a Pillangó utcánál, ahol is... ott a Tesco. Remek.
Megyek, mendegélek, itt is sikeresen majdnem elütnek, az empém, ami eddig tartotta bennem a lelket, lemerül, hát be a Tescóba... Sulicuccnézés, mert miért ne, majd tovább, tovább a zöldségekhez. Na itt már megtaláltam a kígyóubi kiírást, igen ám, de mi van ott? Koviubinak való. Ami kicsi, és nem olyan hosszúkás, mint amilyennek lennie kéne. Öööö... Majd kiszúrtam a mini-cetlit: "Elnézésüket kérjük, átmeneti termékhiány áll fönt." FUCK. Felhívtam már-már röhögve balszerencsémen anyut, hogy "itt sincs. Most mi legyen?". "A Stadinál van egy zöldséges... próbáld ott". Nem lett volna ott egyszerűbb megvenni, mert az útba esik? Minek kellett átmennem a Fogarasiba...?! Mert olcsóbb lett volna, hát persze...
Újabb trolira várás, ami ugye nem akar jönni. Közben kiderül, hogy nem csak én vagyok egy kamikaze-gyalogos. Jól van, végre begurul a troli, természetesen sikeresen egy bűzlő pali mászik mellém... Hjaj. Mindegy, leszállt a kövinél, hát jött az utánpótlás: két kis csitri képében, akik olyasmi frekvencián beszélgettek, hogy a fülem kiakadt tőle. Eeek... Mindegy, le a troliról, be a zöldségesbe, kígyóubi megvesz, majd el, hátra, hogy sétáljak haza...
Mondtam már, hogy mazochista vagyok? Több, mint valószínű, ugyanis, a lábam ötödikétől, mikor is yukata-anyagot venni mentünk Kishivel, rohadtul fáj, és időközönként olyan érzésem támad, hogy le akar esni a helyéről. Na nem baj, ilyesmi érzéssel, eltorzult ábrázattal, Mennyország touristot dúdolva sétáltam haza... xD Aztán itthon mi fogad? Természetesen az, hogy őseim megint összeszólalkoztak valamin. Rremek... Lerogyok a gép elé, közben tápolom a vacsit, felmegyek msnre, látom senki nincs fent, aki számít, benyomom a vacsizós állapotot... Megeszem a vacsit, msn-t átállítom, hogy akkor én most játszok, kicsit jobb kedvre derülve megnyitom a DS emulátort...
Felugrik egy ablak, mondom WTF. Jó, rákattolok, hogy ez legyen, leokézom... Eltűnik, semmi. *ujjdobolás* Aha, jó. Újrapróbál, megint ez, majd egy halk hang a háttérből, amolyan "error"-os. Aha, jó. Újrapróbál... Msn ablak felugrik: Tadeshi bejelentkezett. Halk ima mormolása: Tadeshi nem akar megszólítani... most nem... most játszok... MSN ablak jelen, Tadeshi megszólít. Hrrrmrrrgrrr. Na nem baj, Tadeshi előrébb való, mint egy játék, nem? De!
Aztán derült égből villámcsapás, megszólított Niki, aki rejtve volt fent, hogy... nem jöhetne-e velünk conra? Hát mondom, miért ne, én úgy vagyok vele, minél többen, annál jobb a buli. Épp emlegetem, hogy akkor kéne egy Zel és egy Kishi, hogy megbeszéljük a dolgokat, mikor Zel bejelentkezik. ez ám a telepátia! xD Manapság megy ez, Tadeshivel is sokszor. xD Aztán megkértem Zelt, hogy küldjön Kishinek egy sms-t, hogy jöjjön fel, megbeszélni a dolgokat. Hogy áll a helyzet? 11-kor talizunk a teammel, hogy kimehessünk... három órával azelőtt, hogy kezdődne a hepaj. xD Segáz. Ha rászámoljuk, hogy az út fél óra, akkor máris fél tizenkettő van - ergo simán beállhatunk a tizenkettőkor nyitó online-os átvevőhelyre, Zelnek. Királyság... És talán tudok venni Tadeshinek szombati jegyet - mert ő neki még nincsen jegyecskéje, de majd... és egész nap velünk tud lenni, véééééégre. x3 Ez lesz az első ilyen! Már várom! ^_________^
Szóval, a nap elment anélkül, hogy beizzítottam volna a DS-emulátort. Hát gondoltam, majd ma. Aha... Ez még mindig nem olyan egyszerű. Mert csak nem akarta az igazát... Hát oké, gondoltam, rákeresek, hogy nds emulátor. Jó, letöltöm az elsőt... Megnyitnám, hurrá, megnyílik, megnyitnám a játékot... Errorozik. Hogyazahrrr... Akkor, b.) terv, fel a BP oldalára, hátha ír valamit. Nna, ott van még egy emulátor, hát leszedem. Ebben már elindul, igen ám, de kilencven fokkal jobbra döntve. Kicsit begörcsölne a nyakam, szerintem, ha úgy játszanék. Próbálom állítgatni, nem megy... Leszedem a másikat is, az elsőt, amivel szenvedtem, újfent, és kibontom a mappát. Elindítom, felugrik az ablak. Próba... Nem jó. Lefagyás, újraindítás... újrapróbál. Fura ötlet... És ha a kettőt összekapcsolnánk? Valahogy sikerült is, megnyílt a játék... "Shiroi bara no hanabira" Iiiigen, fehér rózsa, iiiigen, elindult, iiiiiiigen!!! xD Megint oldalt. Na de, sikerült beforgatni! x3 Remek. Fullscreen. Nem remek - lelassul, szakadozik, lefagy. Hogy az a... újraindít gép. Újrapróbál. Elindul... Aztán valamit véletlenszerűen átállítottam... és jó lett, teljes képernyőn!!! x3 Le se fagyott többet, és bejött a főmenü... És megszólal Kaname (Kishio Daisuke x3), egyenesen a fülemben... Hogy üdvözöl... x3 Meg hogy "new game". Annyira kyaaaa volt!!! x3 Amúgy a játék japán, és persze, hogy nem értem. xD De jó volt hallgatni a párbeszédet, és az első, amit úgy felfogtam, különösebben, mert figyeltem, nem csak örültem magamnak, na az az volt, hogy "Dögölj meg!" by Zero. xD Öööö... xD De sebaj. Mikor először kiléptem, hogy akkor most megnézem, mi lett volna, ha mást válaszolok, visszamenve a mentésemre, hát, mikor rányomok, hogy "end game", megszólal az én egyetlen Kanamém, hogy "találkozunk legközelebb, jóéjszakát." x3 Hát kyaaaaa!!! És imádom, a főmenüben, illetve mentéskor mindig beszélnek nekem, mikor ki. x3 annyira jó hallgatni, és olvadozni... x3 És már nagyjából megjegyeztem Kaname kanjiját... x3 Meg azt is felismerem már, hogy "Zero". A Kiryuval még gondok vannak... És halljátok...! Pislognak a karakterek... x3 annyira cukik... x3 Wáááááá, igen, Vampire Knight for evöööööö!!! x3 Jah, és Zeronál van már egy kis pontom. xD Pedig... nem is csináltam semmit, csak, hallottam hangot, és elmentem őrjáratozni. Talán az imponált neki, hogy "megmenthetett" Hanabusáéktól? xD És, Miyano Mamorunak annyira mély a hangja, először néztem is, hogy ez ő? Pedig de, ő az. Csak mélyíti. xD Az animében sem mélyítette ennyire a Kiryu-fiúnak! De sebaj. Kyaaaaaaa, iiiiigen, annyira jó. x3 Asszem elleszek ezzel egy darabig. xD
Na jóó, lépek, nővéremékkel összefutunk a városban. Ja nee!
