Ha azt mondom, holnap írok, az azt jelenti, hogy majd holnapután... vagy azután... vagy még később. xD De asszem erre lassan minden olvasóm rájön, hacsak nem jött még rá. Ami ciki, főleg, nekem. De sebaj. Igyekszem. Szóval, ott hagytam abba, hogy péntek reggel. Valahogy felkapartam…

Mindent összevetve, vicces, hogy hol a boldogság legnagyobb tengerében lubickolok, hol pedig lesüllyedek a mélyre, mint egy darabka kő, egyik napról a másikra. Midnezt úgy, hogy a következő nap már ismét repdesek... Furcsa, mindenesetre, de a boldogság aránya egyelőre több, még hat…

Érett már egy ilyen bejegyzés, mert sokmindenem van, amit mesélnék, kitárgyalnék, vagy csak úgy leírnék magamnak. (Tadeshi, figyelmeztetlek, hogy van két kép a még nem kész Asusról, amit közkiccsé teszek, de csak linkkel, NE nézd meg, ha meglepetést akarsz!) Szóval, minden,…

Mert idén is volt, idén a második, és mily meglepő, nekünk is a második volt, Kishivel. És most erről fogok bejegyezni, hosszú lesz, van mesélnivalóm -amit asszem cenzúráztam-. (Bár szívesebben mesélnék aktulaitásosabb dolgokról, de tartsuk meg a sorrendet... Az majd kap egy kis…